Egy domain névben a TLD (Top-Level Domain) az, ami az utolsó pont után következik. A gyakorlatban innen tudhatjuk, hogy webhelyről beszélünk: ha azt mondom, zts.hu, rögtön tudja mindenki, hogy kattintani kellene rá. 

(Természetesen tudjuk, hogy élő beszédben elmondott url-re nem tudunk kattintani. Legalábbis… egyelőre.)

A .hu és a .com Magyarországon a leggyakoribb TLD-k (pontosabban a .hu az ccTLD, country code top-level domain, de ebbe most még ne menjünk bele), ellenben ez nem jelenti azt, hogy itt meg kellene állnunk. A TLD-k világa széles és változatos, a felhasználásuknak pedig az emberi fantázia szab csak határt. És noha a .com uralma nem látszik megtörni, azért vannak nagyon izgalmas kezdeményezések a háttérben.

A zts.hu oldalon jelenleg 76 végződést foglalhatunk, de a nálunk ténylegesen regisztrálható kiterjesztések száma több mint 1400. És miközben egy-egy TLD foglalása általában nem jelent nagy költséget (a .hu jelenleg 1500+ÁFA, a .com 4650+ÁFA forint egy évre), akadnak igencsak meglepő kivételek. 

Egy .ninja végződésért, ha mondjuk valaki ilyen TLD-t álmodott meg a személyes honlapjának – bár nehezen lehetne komolyan venni egy ilyen oldalra feltöltött CV-t, hacsak nem tényleg harcművész az illető – már közel 11 ezer forintot kell fizetni. De látszik, hogy a .coach, .wine, .store végződések is népszerűek, mindegyikért több mint 25 ezer forint körüli összeget kérnek egy évre (a .wine most akciós nálunk, borszaküzleteknek ajánljuk figyelmébe). 

A legdrágább példákat mégsem az általános, úgynevezett gTLD-k, hanem az országkód szerinti ccTLD-k (ilyen a .hu vagy a .uk, .us, stb.) között találjuk. A .hr és a .ba (Horvátország és Bosznia-Hercegovina saját országkód szerinti legfelsőbb tartománya) már 47.000 forint körül mozog. Ráadásul minden ország egyedileg határozhatja meg a saját területére vonatkozó TLD-k szabályait, így például azt, külföldi állampolgár milyen feltételekkel foglalhat – ha egyáltalán foglalhat –, de sokszor még a saját állampolgárainak foglalásait is korlátozzák. Ez természetesen rendesen fel tudja vinni az árat.

A .io egy érdekes színfolt a palettán. Alapvetően ez is egy ccTLD, a Brit Indiai-óceáni Terület tartománykódja, amit 1997-ben hoztak létre. Mégis más, mint a többi ccTLD, hiszen hangzása alapján megfelel a számítógépes rendszerekben használt „I/O”, vagyis input/output kifejezésnek. Emiatt aztán népszerűvé vált az open source projektek, startup cégek és más online szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások számára. A .io TDL-t jelenleg 28 ezer forint körüli éves díjon lehet regisztrálni nálunk.

Más módszerek is vannak arra, hogy a TLD-k értelmessé, akár a második szintű tartomány részeivé váljanak. A domain hack kifejezés arra utal, amikor a teljes domain nevet, a második és legfelső szintű tartománynevet egybeolvasva kapunk értelmes kifejezést. Kevesen tudják, de a Netflix jelenleg is elérhető a Movi.es oldalon keresztül – a spanyol ccTLD lefoglalása kizárólag a „movies” kifejezés miatt volt fontos, a szolgáltatásnak természetesen nem szab határt a spanyol határ –, de ugyanígy járt el a Play.st, a Spoti.fi vagy a Lnkd.in is. Azt hiszem, felismerhetjük a márkákat az url-ekben.

Vannak olyan ccTLD-ek, amik már megszűnt országokra utalnak, ezek közül létezik egy, amelyik a napi napig aktívan használt. A .su TLD-t eredetileg a Szovjetúnió vállalatainak és intézményeinek hozták létre 1990-ben, 15 hónappal az állam felbomlása előtt. Ma a nacionalista érzelmű szervezeteken túl kiberbűnözők foglalják előszeretettel a laza és nem túl naprakész felhasználási feltételek miatt. A legtöbb .su TLD-t Oroszországban jegyzik, a második leggyakoribb felhasználási helye meglepő módon az Egyesült Államok.

Eredetileg .ussr lett volna a tartomány elnevezése, de végül a rövidebb verziót, a .su-t foglalták le (egy 19 éves finn diák javaslatára). Pedig ha körülnézünk a TLD-k világában, találunk négy karakternél sokkal hosszabb végződéseket: a csúcstartó, .northwesternmutual TLD a legtöbb esetben hosszabb, mint az előtte található második szintű tartománynevek.

És ne feledjük, hogy a TLD-k feltüntetett árai a normál domainek foglalására vonatkoznak. Léteznek ugyanis prémium domain-ek, amik esetében a TLD-k foglalása egyedi árszabás alapján történik. A TLD-ket kezelő szervezet dolga, hogy megjelölje, egy adott tartományon belül mely domain nevek számítanak prémiumnak - ha ilyet szeretne valaki foglalni, akkor annak a a TLD-ket nyilvántartó szervezet felé is meg kell fizetni a prémium árat.

Találtál egy neked való TLD-t? Tetszik a domain hack, és te is foglalnál a saját vállalkozásodnak? Vagy úgy érzed, .ninja vagy? Látogass el a keresőoldalunkra, ahol TLD közül választhatsz.