Nem véletlenül választanak a cégek megbízható hoszting szolgáltatót, akik több telephellyel, sokszoros redundanciával biztosítják az igen magas rendelkezésre állást. De még egy 99,99 százalékos rendelkezésre állás is engedélyez évente 50 percnyi leállást. Egy 99,999 százalékos is leállhat 5 percre. És hogy ez mennyibe kerül végül egy cégnek? Nyilván a tevékenységtől függ, de most összeszedtünk néhány példát, amikor nagyon-nagyon sokba.
Egy szerverleállás költsége sok mindenből adódik össze. Nyilván a direkt költségek közé tartozik a leállás megszüntetésének a munka- és alkatrészdíja, illetve az online tevékenység által termelt bevétel szünetelése miatt kieső összeg. Ezen túl persze vannak olyan költségek, amiket nehéz számszerűsíteni, így a bizalom megrendülése a szolgáltatásunk iránt, az ügyfélszolgálat megnövekedett munkája miatti költség, illetve a visszaesés a belső produktivitásban.
Ha megnézzük, hogyan változnak az átlagos enterprise környezetben mért szerverleállások költségei, azt látjuk – nem meglepő módon –, hogy egyre többe kerül "pihenni hagyni" a szervereket. Ha sávokba rendezzük a szerverleállások óránkénti költségeit, és megvizsgáljuk, mely cégek milyen költséget könyvelnek el világszerte, azt látjuk, hogy a 0-500.000 dollár/órás sáv 2020-ban jelentősen megfogyatkozott az előző évhez képest: 6%-kal kevesebb leállás tartozott ide 2019-hez képest. Ugyanennyivel megnőzz azonban az 1 millió dollár/óra feletti esetek száma, sőt, az óránként 5 millió dollárt is meghaladó esetek egymagukban 2%-kal nőttek (Statista, 2024).
Persze kis cégeknek nem kell ilyen kieséstől félniük: számukra a szerverleállás átlagos költsége 8.000 - 25.00 dollár óránként, vagyis 137-427 dollár percenként egy egyesült államokbeli felmérés szerint. A gyártás területén óránként 260.000 dolláros átlaggal lehet számolni, míg enterprise területen 1-5 millió dollár/óra, a telekommunikációs piacon 11.000 dollár az átlag - percenkén! A legtöbbet a retail, bank, energia, egészségügy és logisztika területén fizetnek a szerverleállásért: nagyjából 5 millió dollár egy órányi „pihenés”.
Lássunk néhány igazán drága szerverleállást a történelemből.
Facebook, 2014. augusztus – 19 perc – $426.607
Nem volt nagyon hosszú kiesés, de a The Atlantic kiszámolta az akkori éves bevételi adataiból, hogy egy perc hány dollárt termelt a cégóriásnak. A 19 perc persze kiesést okozott máshol is, például a híroldalak forgalma aznap 3%-kal esett vissza átlagosan. Ez tíz éve volt, ma már nem ugyanígy néznének ki ezek a számok...
Apple App Store, 2015 március – 12 óra – $25.000.000
Az iCloud, a Mac App Store, az App Store, az iBooks, és az iTunes Store is leállt fél napra, egy évvel a fenti esetet követően. A cég „belső DNS hibára” hivatkozott, és végül nem tudni, az Apple brandet ért negatív megítélése miatt mennyit vesztettek, a 25 millió dollár csak az App Store-ban keletkezett kieső bevételeket mutatja. A valós veszteség ennél sokkal nagyobb lehetett.
Facebook, Messenger, Instagram és WhatsApp, 2019 március – 14 óra – $89.600.000
A masszív leállás nemcsak a fenti csaknem 90 millió dollár veszteséget „termelte ki”, de a részvények árán is meglátszott a dolog. 2%-ot estek, köszönhetően a 14 órás kiesésnek, ami az egész cégcsoporton keresztülgyűrűzött.
Amazon, 2018 július – $72.400.000 – $99.000.000
A probléma a Prime Day-en esett meg, amikor az Amazon akciókkal pörgette – volna – fel a keresletet. A vásárlók azonban nem tudták befejezni a vásárlásokat. A problémát gyorsan elhárították, de ez a kis kisesés is rekordnagyságú veszteséget termelt, hiszen a teljes Prime Day bevételt 3,4 milliárd dollárra becsülték.
Amazon Web Services, 2017 március – 4 óra – $150.000.000 – $160.000.000
Ezt emberi hiba okozta: egy alkalmazott leszedett egy sor weboldalt, ami az AWS-nél futott. Nem kicsi cégek site-jai lehettek, mert a 4 órás leállás elég komoly károkat okozott.
Szeretnél te is magas rendelkezésre állást, hogy ne járj úgy, mint Jef Bezos? Gyere a Zero Time-hoz, nálunk több telephelyen kérhetsz, sokszorosan redundáns hosztingot, és az adataid mindig biztonságban lesznek nálunk.