Mitől lesz környezetbarát egy szerverterem? Mit tehet egy hoszting cég annak érdekében, hogy fenntartható legyen a digitális világ? Cikksorozatunkban utánajárunk azoknak a szempontoknak, amik kisebbé tehetik egy megabájtnyi adat „lábnyomát”. Ezúttal a szerver hardverek témakört járjuk körül.

Mi termeli egy szerverben a legtöbb hőt? Egyértelműen a CPU és (ha van,)  a GPU.

És hogyan lehet egy CPU hőtermelését csökkenteni? Nem is olyan régen megmosolyogtuk a gondolatot, hogy ARM alapú szerverek árasztják el a világot, és kiszorítják az Intelt az egyeduralkodó pozícióból. "Az ARM a telefonokba jó, nem a szervertermekbe", harsogták az önjelölt szakértők, és eléggé ironikus módon ezt a mondatot egy olyan ARM alapú laptopon pötyögöm be, ami egyébként elég jól teljesít a különféle teljesítményteszteken is.

Azóta a szerverpiac is megváltozott. A világ ARM-szerverchipjeinek a felét az Amazon birtokolja. Hogy miként lehet nagy teljesítményt kisajtolni az alacsony fogyasztású CPU-kból, arra jó példa lehet a Fujitsu Fugaku szuperszámítógépe, ami ARM CPU-kat kombinált csúcs GPU-kkal. 

Persze egyelőre nem arról van szó, hogy az ARM átveszi az uralmat. Az ARM processzorok az adatközpontokban eleinte inkább SmartNIC-ekben és Ethernet adapterekben működtek, így megszabadítva bizonyos számítási teljesítménytől a fő processzort. Ez azonban megváltozott az utóbbi években: egyre több valódi szerverben található ARM processzor, mint fő processzor.

Arról van szó, hogy az az alapállítás, miszerint a CPU-knak sok energiát kell fogyasztani, sok hőt kell termelni, amit hűtéssel juttathatunk ki a külső légkörbe, egyre kevésbé állja meg a helyét. Szemléletváltást készítenek elő az ARM szerverek, amik alapvetően alakíthatják meg a szervertermek két legnagyobb fogyasztóját, a hűtési rendszert és a CPU-kat. Szakértők szerint nem kizárt az sem, hogy egy évtizeden belül megközelíti a piaci részesedésük az x86-os szerverekét (ebben mi azért kételkedünk).

Hogy mit jelent ez a szervertermek fenntarthatósága szempontjából? Rengeteget.

Ha a szerverek lényegesen kevesebbet fogyasztanak, kevesebb hőt is termelnek. Egyre több esetben elegendő, ha a hűvösebb klímájú helyszíneket freecooling rendszerek látják el, vagyis a globális felmelegedés ellenére a hűtésre egyre kevesebb energiát kell fordítani. 

Itt nem arról van szó, amikor az SSD és a HDD hőmérsékletét hasonlítgattuk össze, és a gyorsabb adatátvitellel operáló rendszerek egészének hőleadását vizsgáltuk, keresve az elenyésző különbségeket. Itt alapvető változásokra lehet számítani, amivel valódi fenntarthatóság érhető el, főleg ha hozzávesszük a világszerte egyre elterjedtebb trendet az adatközpontok megújuló forrásból történő energiaellátásával összefüggésben.