Mitől lesz környezetbarát egy szerverterem? Mit tehet egy hoszting cég annak érdekében, hogy fenntartható legyen a digitális világ? Cikksorozatunkban utánajárunk azoknak a szempontoknak, amik kisebbé tehetik egy megabájtnyi adat „lábnyomát”. Ezúttal a hűtés témakört járjuk körül.

Legyen szó a mérsékelt öv bármely szerverterméről, szinte biztos, hogy a szerverek hűtése fogyasztja a legtöbb energiát (30-50%). Ha egy szerverpark képes akár csak 1%-ot csökkenteni a hűtés energiaéhségén, éves szinten azonnal képes jelentős költségcsökkentéset realizálni. Nem csoda, hogy a hűtésekkel összefüggő fejlesztések lettek az egyik legfontosabb energiahatékonysági intézkedések ezen a téren, és itt történt a legtöbb áttörés az elmúlt években.

Hosszú időn keresztül a szervertermek hőmérsékletét 22 fok környékén tartották. Ma már több szakértő szervezet is megerősítette, hogy nem feltétlenül szükséges olyan alacsony hőmérsékletet biztosítani, 2015 óta az ASHRAE (American Society of Heating, Refrigerating and Air Conditioning Engineers) már akár 27 fokos rackenként befújt levegőt is el tudott képzelni, a szerverek teljesítményére bizonyos esetekben semmilyen hatással nincs az ilyen hőmérséklet-emelkedés.

Könnyen belátható, hogy a szerverszobák hőmérsékletének akár néhány fokos emelése rengeteg energiát spórol meg. Ráadásul a hideg-melegfolyosós rendszerek esetében már nem is volt értelme általános hőmérsékletet számolni: ezeknél a rendszereknél a szerverszekrények beszívó oldalát (hidegfolyosó) egy zárt, hűtött folyosóra nyitották, miközben a kifújási oldalt egyáltalán nem hűtötték (melegfolyosó). Így lecsökkentették a hűtendő légköbméterek számát, miközben lényegesen hidegebb levegővel tudták átjáratni a hardvereket.

Több példa akadt arra is, hogy cégek olyan országokba telepítették az adatközpontjaikat, ahol az év nagy részében a külső, természetes levegővel is hűteni lehet. Ez a freecooling: nem kapcsol be a hűtőgép, a hűtőfolyadék áramoltatására nagyrészt nincs szükség, csak a ventilátorok kapcsolnak ki és be, a rendszer pedig a többféle ponton mért hőmérsékletek szerint gyorsítja vagy lassítja az áramlást.

Sok esetben banális problémák okoznak nagy veszteséget. Nem ritka, hogy a hűtési rendszer csatlakozásainál rossz a tömítés, ami szivárgást okoz. Ez a rendszer nyomásának csökkenését okozza, illetve szennyeződést juttat a rendszerbe, így érdemes ezt gondosan kiépíteni, és rendszeresen ellenőrizni. Fontos az is, hogy lezárjuk a használaton kívüli helyeket a rack-szekrényekben, hiszen itt a hűtött levegő a hidegfolyosóról felhasználás nélkül áramlik ki a melegfolyosóra. Kerülni kell a túlságosan sok üres tálcát is.

Természetesen nagyon fontos a modern, jól kalibrált hűtésmenedzsment-rendszer. Fontos, hogy az érzékelők megbízhatóak legyenek, vagyis pontos adatokkal dolgozzunk, különben feleslegesen sok energiát használunk, vagy épp túl kevés energia jut egy adott feladatra, ami működési hibákat okozhat. Ennek érdekében érdemes minőségi berendezéseket vásárolni, illetve az idős, megbízhatatlan eszközöket cserélni a hűtési vagy párásító rendszerben.

Érdemes tehát megvizsgálni a teljes rendszert, minden szempontból. Milyen hőmérsékletre van szükségünk? Ebből mennyit tud biztosítani a külső hőmérséklet, amikor freecooling rendszerbe kapcsolhatunk? Mennyire pontos a rendszerünk, és hány ponton tudunk beavatkozni a ventilátorok fordulatszámával vagy a hűtési teljesítménnyel? Vizsgáljuk meg azt is, milyen újabb rendszerek elérhetőek, és ezek milyen eredményeket tudnak elérni a jelenlegi kiépítésben. Bármi, ami javíthatja a PUE (Power usage effectiveness, vagyis energiafelhasználási hatékonyság) értékünket, mindenképpen energiát spórol, és egy fenntarthatóbb szervertermet hoz létre.