Hogyan lesz a vállalkozásunknak saját weboldala vagy webshopja? Az egész nem olyan bonyolult, mint elsőre gondolnánk, ráadásul nagyon sok helyen lehet egyszerűsíteni. „Hogyan születik a weboldal?” posztsorozatunkban úgy beszélünk a témáról, hogy bárki megértse, és a tanácsainkat követve mindenki megkímélheti magát a felesleges kiadásoktól.

Technikai oldalról a domain név kizárólag azért kell, hogy az emberek könnyen megjegyezhető, kifejező neveket írjanak be a címsorba, sok jegyű számsorok helyett. Ha az internetet robotok találták volna fel, akkor nem lenne domain név, kizárólag számokkal, IP címekkel keresnének egymásra az érdeklődő szoftverek. De az internetet – ez a helyzet – emberek találták fel.

Vagyis a domain név nagyjából olyasmi, mint a telefonunkon a telefonkönyv. Ez utóbbi az emberek nevét alakítja egy olyan számsorrá, amivel a telefonközpontok képesek dolgozni – csakhogy az interneten ezt az átalakítást egy külső szerver, a DNS végzi. Ezzel nekünk szerencsére nem lesz dolgunk, a látogatóink számára ez az átalakítás automatikusan megtörténik majd, és a domain nevünk lefordul egy IP címmé.

A technikai fontosságán túl a domain név idővel része lett a céges arculatnak, és egyáltalán nem mindegy, milyen karaktersort választunk a vállalkozásunk online eléréséhez. Sokáig a keresőoptimalizálásban is kulcsszerepet gondoltak neki, és vagyonokért keltek el egyes tevékenységeket leíró domainek, mára azonban ennek a szerepe csökkent, és inkább a márkanevet érdemes választani domainként. Sőt, a márkaneveket sokan eleve úgy választják ki, hogy a hozzá tartozó domain elérhető legyen.

Éppen ezért a domain név lefoglalása látszólag a legkönnyebb és legolcsóbb tevékenység egy vállalkozás beindításában, de a valóságban nem egyszer elszöszölünk vele pár hetet vagy akár hónapot, amíg megtaláljuk a kompromisszumoktól mentes megoldást.

HOL FOGLALJUNK DOMAINT?

Ha megvan a kiszemelt domain – vagy domainek, érdemes egyből többet is kinézni, hogy a fejlesztés későbbi fázisában probléma nélkül tudjunk váltani, ha meggondoljuk magunkat –, akkor keressünk rá, álmaink elnevezése szabad-e még. 

Ezt megtehetjük a nyilvántartónál, vagyis ott, ahol Magyarország központi névszervereit működtetik (.hu végződések esetében a domain.hu oldalon), itt azonban csak keresni tudunk, foglalni nem. Szerencsére ugyanígy rákereshetünk az általunk vágyott címekre a domain regisztrátorok saját oldalain (a ZeroTime Services esetében ezen az oldalon), itt kiválasztás után meg is rendelhetjük az adott domaint.

Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e ott foglalni domaint, ahol később majd esetleg tárhelyet vagy virtuális szervert bérlünk, esetleg ahol a szervereinket hosztolják. Erre az a válasz, hogy nem kötelező, de higgyük el, hogy a későbbi ügyintézés során sokkal könnyebb lesz egyetlen partnerrel tartani a kapcsolatot. Sőt, ha már a foglalás előtt rendelkezünk tárhellyel, VPS-sel az adott szolgáltatónál, a domaint eleve az adott tárhelyhez kapcsolhatjuk, így ennek az ügyintézését is megspórolhatjuk, és aktiválás után máris dolgozhatunk a weboldal kialakításán.

Tipp: egy-egy tárhely csomaghoz eleve több domain hozzákapcsolható (a ZeroTime Services-nél a legolcsóbb csomagnál is 10 db domain fér bele), így egy tárhely-előfizetésért több domain alatt több oldalt is létrehozhatunk, így az egységnyi költség csökken.

ÉKEZETES DOMAIN NEVEK

Bár már 2004 óta regisztrálhatóak ékezetes domainek is (ezek az IDN domainek, vagyis nemzetköziesített domainek), kevesen tudnak róla vagy használják ki ezt a lehetőséget. Pedig elvileg azoknak, akik kizárólag magyarországi, magyar billentyűzetet használó látogatókra számítanak, semmi problémát nem okozhat az, ha mondjuk egy nehezen azonosítható nullaidoszolgaltatasok.hu helyett nullaidőszolgáltatások.hu domaint foglal le. (Ami – igen – a zerotimeservices gyatra fordítása.) 

Mi történik ilyenkor? A böngésző átírja a „nullaidőszolgáltatások” szót a DNS által is azonosítható ASCII karakterláncra, ami esetünkben „xn--nullaidszolgltatsok-1ube76v.hu” lenne. Ez ugye nem túl szép, de valójában senki nem látja, a háttérben megtörténik a fordítás.

Mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy az ékezetes domain nevek nem terjednek annyira, mint lehetne, sőt, egyáltalán nem. 2016-ban ugyanannyi IDN volt lefoglalva Magyarországon, mint most, miközben a .hu foglalások száma 700 ezerről 860 ezerre nőtt. Mi lehet ennek az oka? Talán az ékezetes domain névvel dolgozó cégvezetők minden alkalommal, amikor valakinek elmondják a webcímet, hozzá kell tenniük: „ékezetekkel, tehát …”, és még egyszer elismétlik? „Tényleg, ilyet már lehet?” – jön erre a válasz. „Lassan húsz éve lehet, igen. Egy hajszál választ el minket attól, hogy mindig is lehetett.”

Tipp: Ha valaki egy ékezet nélküli – de egyébként magyarul leírva ékezetes – domain nevet használ, az lefoglalhatja ugyanazt ékezetesen is, és az ékezetest ráirányítja az ékezet nélkülire. Így akkor is eléri az érdeklődő, ha ékezetesen próbálja megtalálni.

TLD, VAGYIS A VÉGZŐDÉS KIVÁLASZTÁSA

A domain regisztrátornál még egy kérdést kell eldönteni, ami így hangzik:

„Mi legyen a végződés?”

Vagy ahogy hivatalosan szól a kérdés:

„Mi legyen a TLD-vel?”

A végződést alapvetően aszerint válasszuk meg, milyen piacra célzunk. Egy magyar cég magyar piacra az esetek legnagyobb részében .hu végződést foglal le, csak a leginkább vállalkozó kedvűek próbálkoznak egy a tevékenységükhöz közelebb álló .net, .info, .bolt.hu, .hotel.hu, .yoga végződéssel. A végződések története sokszor eltér attól, amire eredetileg rendeltettek, így a .io végződés múltja is különös ebből a szempontból.

Valójában hacsak nem speciális a szervezet, aminek készül (pl. egy nonprofitnak a .org ideálisabb, mint egy .hu vagy .com), továbbra is a hagyományos TLD-k lehetnek megfelelőek. Hiszen ha az Apple, a világ egyik vezető cége megtehetné, hogy .apple-re végződő oldalakat üzemeltessen, és ehelyett a .com-ot tartja megfelelőnek, akkor ez a döntés nem lehet véletlen.

MI NEM DOMAIN?